Azokért az érzelmekért amik sose fognak beteljesülni és azokért a mondatokért amiket sose fogunk kimondani.
Első szín
~ Csak a lány van a színpadon, egy széken ül fordítva.
lány: És... Az a legnagyobb szopás az egész kibaszott helyzetben, hogy egy kicsit még akarom is. Hogy valahol... valahol jó mélyen kurvára élvezem. Tiszta mazo-dolog... az én butus érzelmeim, akiknek nincs jobb dolga, mint naphosszat játszadozni velem. De ez most egy veszélyes játék, amiben egyedüli játékos vagyok, és nem mással, mint saját magammal kell lejátszanom. Agy kontra szív. Normál esetben gondolkozás nélkül a szív javára voksolnék. De... most egyszerűen nem győzhet az a bolond szívem. Most racionálisnak kell lennem. Nem engedhetem szabadon az érzelmeimet... Olyan, mintha egy kibaszott színpadon állnék egyedül, és mindenki azon röhögne, hogy nem tudom a szövegem. Ismerem a kurva darabot, ismerem a kurva szerepet. Csak a kurva szöveget nem ismerem. Ennyi.
~ Csak egy reflektor marad, ráirányul, feláll, előre sétál pár lépést. Lehajtott fejjel mondja.
lány: Sose gondoltam volna. Izé... sose voltam kimondottan mázlista... De ez azért most tényleg nagyon, de nagyon durva. Baszki.
~ Kisétál.
Szia! :)
VálaszTörlésCecile-nek köszönhetően találtam ide és megérte benéznem.:D
Ilyet még SOHASEM olvastam, ezért is nehéz erről beszélnem. Ha például egy novella, vagy könyv, vagy akármilyen történet, vers lenne, az menne, de ez a mű, ez nagy falat. :D
Ha jól tudom, ez egy színdarab. Ez most úgy működik, hogy van egy mesélő, és van a lány?
Nekem kicsit rövid, persze nem tudom, hogy ezt, hogy szokták.
Javasolnék valamit, ha nem bántódsz meg:) : amikor megtörténik egy helyzet felvázolása, akkor lehetne kicsit gördülékenyebb a mondat. :) pl a következő mondatot:
,, ~ Csak egy reflektor marad, ráirányul, feláll, előre sétál pár lépést. Lehajtott fejjel mondja. "
így is meglehetne fogalmazni:
~ A csupa szín reflektorokból csak egy, egy narancsos marad felkapcsolva, amely ő rá irányul. Az izgalom majdnem szétszaggatja, de kötelességből megtesz pár lépést a közönség felé, s lehajtott fejjel a következőket mondja: "
De lehet te azért írtad úgy, ahogy írtad, mert ezt így kell. :) Hozzá vagyok szokva a történet íráshoz, azért nem megy ez még nekem. :D De ha ez egy színdarab, attól még lehet úgy fogalmazni ahogy mondtam, szerintem, hisz a mesélők is így szokták. :)
Az obszcén kifejezés nem a kenyerem, én azt javaslom próbáld minél inkább a minimumra szorítani, de ez egy újabb javaslat csupán, hisz van akit nem zavar, van akit igen. :)
Az agy és szív harcát nagyot megszerettem, ilyesmiket, valamint hasonlatokat nyugodtak rakhatsz bele sokat, azokat mindenki szereti, persze a mértékre figyelj. :)
Nagyon ügyes vagy, bocsáss meg nekem ha beképzeltnek, vagy bunkónak tűntem, de úgy gondolom, hogy a negatívum mindig jobb., mint pozitívum. Mert a negatívból tanulsz, a pozitív megerősít. :D
Szia Caleb!
VálaszTörlésNaagyon köszönöm a kommentet, hasznos volt, oda fogok figyelni ezekre a dolgokra. Az összekötő mondatoknak valójában csak annyi szerepük van, hogy az olvasó vizuálisan el tudja kèpzelni, mi zajlik a színpadon (merthogy ezt elvileg színpadra írtam). Ès mesélő sincs, inkább a lány mesél a mimikájával, a mozdulataival meg ilyenek. :)
Az obszcén szavak... igen. Kicsit féltem a reakciótól, de... be kell hogy valljam, ez a színdarab egy kitárulkozás. Minden szava igaz. Ezek az érzések így fogalmazódtak meg bennem, ezért gondoltam, hogy ezúttal kihagyom cenzúrát. Bár a mindennapokban én sem beszélek ám így ;)
De ne aggódj, lehet hogy elsőre ez így durvának tűnik, de a többi rész nem lesz ennyire... ilyen :)
Még egyszer nagyon köszi hogy írtál!
Szép napot, nicole
Én is azt mondom, mint a végén a lány: "Durva..." De ez POZITÍV!! Nekem tetszik. Első olvasásra ledöbbentem, de visszatértem, újraolvastam, várom az újakat, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ebből?
VálaszTörlésMegpróbálom összeszedni a gondolataimat. :) Először is nekem nagyon tetszik a blogcím. Kifejező és hozzám közel áll, mert előszeretettel szoktam pont-pont-pontozni.
A fekete háttereket nem igazán szeretem, de itt most nem is zavar annyira, illik a hangulathoz. Én is szeretem Bon Jovit, bár ha olvasok úgysem hallgatok zenét általában, úgyhogy nem kattintottam a zenelejátszásra.
Tetszik ez a megközelítés, nagyon jó volt olvasni. Nem tudok nagyon mást mondani, csakhogy folytasd és ha még most csak ilyen morzsák belőled, valahogy hozz ki belőle egy egészet, mert akármennyi is a ... legyen kerek minden.
;)
Szia Mézecske :)
VálaszTörlésKöszönöm hogy írtál, nagyon jól esett véleményed :)
Én i sokat pontpontpontozok, meghát néha a cím elrontja az összképet... úgyhogy ez lett :)
Nagyon örülök, hogy tetszik, remélem a többi is fog :)
Még egyszer köszi,hogy időt szántál rám,
nicole