Második felvonás

Juuuuj. Annyira sajnálom, hogy így elhanyagoltalak titeket, meg a blogot is... :( Nem fogok magyarázkodni, nagy a bűnöm. De az életem mostanában egyre kaotikusabbá válik... és nem mindig tudok kiigazodni rajta... Szóval. Igazából nem is akartam folytatni a történetet, de mikor elolovastam, miket írtatok, kicsit erőt adott, hogy mégis. Már látom, hogy van, akit érdekel. És most ünnepélyesen megfogadom, hogy hetente legalább egy részt hozok!! :) És még egyszer bocsánat a késlekedésért, és köszönöm nektek, hogy olvastok :) Have a nice daaay <33

"teljesen más volt azelőtt minden
szürkébb volt az ég, az égen minden
festékszórópisztolyt fogtál a világra..."

Első szín

~reflektor fel. 5 lány ül a földön, beszélgetnek, nevetnek. lány bejön, megáll előttük, nekik háttal.

lány: HÉÉ! Ostoba libák! Agyatlan plasztikkurvák! Hol van most az a fenenagy együttérzésetek?! Pofátok az van a három kiló festék alatt, mi?! Elvagytok a kicseszett rózsaszín vattacukros világotokban. Jó ott, ugye?! De persze ti mindig itt vagytok, csak amikor szükségem van rátok, basztok az egészbe!

Ez lenne a barátság?

 

~ reflektor kialszik.